Csak formai változásokat eszközölnek a tervezeten

Csak formai változásokat eszközöl a tavaly kidolgozott alkotmánymódosító tervezeten a parlamenti különbizottság - közölte hétfőn a testületet vezető Crin Antonescu szenátusi elnök.

A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) januárban úgy döntött: a májusi európai parlamenti választásokkal egy időben rendezi meg az alkotmánymódosító népszavazást, ezért sürgőssé vált a tavaly nyáron félbehagyott tervezet véglegesítése. Az alkotmánymódosító különbizottság hétfőn újrakezdte munkáját.

A jobbközép ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) törvényhozói kivonultak az alkotmánymódosító különbizottság üléséről, miután a kétharmados szociálliberális kormánytöbbség leszavazta azt, hogy elölről kezdjék a tervezet vitáját. A PDL arra hivatkozott, hogy 2009-ben a polgárok érvényes népszavazáson döntöttek az egykamarás parlamentre való áttérésről, és ha ez nem kerül be a tervezetbe, akkor nincs értelme az alaptörvény módosításának.

Antonescu szerint szerdáig beépítik a tervezetbe azokat a javaslatokat, amelyeket a szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács, illetve a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete) fogalmazott meg. Úgy vélte: ezek nem igényelnek tartalmi módosításokat.

A törvényhozási tanács azt kifogásolta, hogy a szövegtervezet olyan részletkérdéseket is szabályoz - egyebek mellett a kisebbségvédelem terén -  amelyeknek a testület szerint alacsonyabb rangú jogszabályokban lenne a helyük. A Velencei Bizottság szerint a módosuló alaptörvény túl nagy szerepet biztosítana a kormánynak a törvényhozás terén, ezért a hatalmi ágak jobb szétválasztását javasolta.

Crin Antonescu azt mondta az újságíróknak, az USL-ben még nincs végleges döntés arról, hogy egy- vagy kétnapos legyen-e az alkotmányt szentesítő májusi népszavazás: erről később dönt a parlament. A koalícióban részt vevő szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője, Ilie Sarbu viszont hétfőn úgy nyilatkozott: egynapos lesz a referendum.

Az USL azért vetette fel a kétnapos voksolás lehetőségét, mert a népszavazás érvényességéhez a névjegyzékben szereplő választók több mint felének urnákhoz kell járulnia. Romániában kétharmados parlamenti többség szükséges az alkotmány módosításához, a parlament által elfogadott tervezetet pedig érvényes népszavazásnak is meg kell erősítenie.